A különféle kismegszakító típusokról, illetve azok hasznosságáról

Alapvetően milyen célt szolgál a kismegszakítók alkalmazása?

A kismegszakító a háztartások, illetve ipari épületek elektromos hálózatának szerves részét képezi, sokan egyszerűen csak biztosítóként emlegetik. Az elsődleges feladata áramvédelemmel, illetve a zárlat elleni védelemmel ellátni a lakás vagy ház elektromos rendszerét.

Mindezek mellett a kismegszakítóval szemben jogos elvárás, hogy a hálózatra kapcsolt elektromos eszközöket is megvédje. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a kismegszakító a működtetése közben a névlegesnél nagyobb áram esetén lekapcsol.

Mi a kismegszakítók működésének az alapja?

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kismegszakító a tartós túlterhelés esetén a hőkioldás elvén szakítja meg az áramkört. Hogy a kioldás mikor következik be, az annak függvényében alakul, hogy az átfolyó áram nagysága pontosan mekkora.

Hogyha az átfolyó áram az előírtnál magasabb értékű, az fel fogja melegíteni az ikerfémet. Ennek hatására az ikerfém kimozdul az eredeti állapotából, így pedig a kismegszakítót is le fogja kapcsolni. Amennyiben zárlat következik be, akkor a kismegszakító az elektromágneses kioldás elvén kapcsolódik le.

A kismegszakítók alkalmazását illetően mindenképp előnynek számít, hogy az olvadó biztosítókkal ellentétben a hibák kijavítását követően a kismegszakítót újra fel tudjuk kapcsolni. Vagyis a kioldás után nem kényszerülünk cserére, ahogyan azt a biztosítók esetében muszáj megtennünk.

Milyen szempontok alapján tudjuk elkülöníteni a kismegszakítók egyes típusait?

Hogyha a felhasználási területet vesszük alapul, akkor a kismegszakítók esetében többféle típust is el tudunk különíteni. Alapvetően a névleges áram, feszültség, pólusszám, kioldási karakterisztika, továbbá a névleges megszakítási képesség kínál alapot az egyes kismegszakító típusok elkülönítéséhez.

Ami a névleges áram háztartásban használt értékeit illeti, annak kapcsán főként a 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25-ös értéket érdemes megemlítenünk. Ezeken kívül egyébként akadnak nagyobbak is, egészen a 125 A-ig.

Kismegszakító típusok a kioldási karakterisztikájuk alapján

A kioldási karakterisztika arra utal, hogy a késleltetés nélküli elektromágneses kioldó a névleges áram hányszorosára lett beállítva. Kiemelten fontos paraméterről beszélhetünk tehát az esetében.

A B kioldási karakterisztika értelmében a késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldó 3-5 másodperc közötti időre van beállítva. Leginkább az elektromos tűzhely, illetve az elektromos fűtőkészülék túláram elleni védelmére alkalmazzák.

A C kioldási karakterisztika esetében a gyors kioldót a névleges áramérték 5-10-szeresére állítják. Olyan induktív fogyasztóknál használják ezt a megoldást, mint például a mosógép, mosogatógép vagy a hűtőszekrény.

Ami pedig a D kioldási karakterisztikát illeti, ott a gyors kioldót a névleges áramérték 10-20-szorosára állítják. Főként az ipari felhasználású épületekben alkalmazzák ezt a kismegszakító típust.

Nézz körül webáruházunk kínálatában, kérdés esetén pedig keress minket bizalommal!