Kismegszakító kereső. A nagy adatmennyiség miatt az első leválogatás hosszabb ideig tart.
A kismegszakító egy kisfeszültségű megszakítófajta, amely főleg kisfeszültségű hálózatok egyedi leágazásaiban levő vezetékek vagy készülékek zárlat- és túlterhelésvédelmére szolgál. Háztartásokban, kommunális létesítményekben és egyéb felhasználási területeken az olvadóbiztosítókat helyettesíti. Ennek megfelelően tömeggyártási jelleggel készülnek, külön szabványelőírások szerint. Természetesen napjainkban a lapos, sínre pattintható kivitel az elterjedtebb.
Ezek a megszakítók épületek vezetékes villamos berendezésének és hasonló alkalmazásoknak túláram elleni védelmére szolgálnak, szakképzetlen személyek általi, karbantartás nélküli használatra tervezik őket.
A kismegszakítók 50 Hz-en vagy 60 Hz-en működő, legfeljebb (a fázisok között) 440 V névleges feszültségű, legfeljebb 125 A névleges áramú és legfeljebb 25 000 A névleges zárlati kapcsolóképességű, váltakozó áramú légmegszakítású megszakítók.
A (kis)megszakító olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely alkalmas üzemszerű áramköri viszonyok mellett az áram bekapcsolására, vezetésére és kikapcsolására, ezen kívül az üzemszerűtől eltérő, meghatározott áramköri viszonyok (mint pl. zárlatok) esetén az áram bekapcsolására, meghatározott ideig való vezetésére és annak önműködő megszakítására. A kismegszakító szabad kioldású megszakító, amelynek mozgóérintkezői a zárási művelet kezdeményezése után meginduló automatikus nyitási művelet esetén nyitott helyzetbe térnek vissza, és abban maradnak akkor is, ha a zárási parancs fennáll.
A névleges áram javasolt értékei:
6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80, 100 és 125 A. Természetesen ezen értékektől eltérő névleges áramú kismegszakítók is vannak. A névleges áram a gyártó által megadott olyan áram, amelynek folytonos üzemben történő vezetésére a megszakítót tervezték az előírt referencia környezeti hőmérsékleten. A kismegszakító névleges áramát a környezeti hőmérséklet befolyásolja. A referenciahőmérséklet felett a névleges áram csökken, míg alatta növekszik. Közelítőleg 1 °C hőmérsékletváltozás 0,5% ellentétes irányú névleges áramváltozást okoz.