Ne jelenjen meg többet
Rendben
0 Ft
Gyártó
Gyártó
Beköthető erek száma
(7)
(7)
(2)
(7)
(2)
Vezeték befogadás (tömör)
Vezeték befogadás (sodrott)
Beköthető kábel fajtája
Oldható
(15)
(10)
Névleges feszültség

Vezeték összekötők

Termék szűrő:


A rugós kötőelemeket általános célú fogyasztói elektromos hálózaton végzett kivitelezési munkák során használják az egyes vezetékek gyors, üzembiztos és szabványos kötésére. A szakzsargon nyelvezetében gyakran „wago” néven ismert, amely az egyik nagy gyártó és szabadalom-tulajdonos cég bejegyzett neve Ismert még rugós vezeték-összekötő és dugaszolható kapocs néven is.


Sorrend:
prev
next
-25%
Mennyiségi kedvezmény
-25%
Mennyiségi kedvezmény
-25%
Mennyiségi kedvezmény
-25%
Mennyiségi kedvezmény
-25%
Mennyiségi kedvezmény
-39%
Mennyiségi kedvezmény
-40%
Mennyiségi kedvezmény
-44%
Mennyiségi kedvezmény
-38%
Mennyiségi kedvezmény
-40%
Mennyiségi kedvezmény
prev
next

A rugós kötőelem alkalmazása az alábbiakban felsorolt szempontok miatt előnyös:

- Használata gyors és egyszerű.
- A vezetéket nem kell feleslegesen nyíró és csavaró irányú erőkkel gyengíteni, amely erők az egymással összecsavaráskor és félbehajtáskor jelentkeznek.
- Nem igényel egyéb szigetelést (például szigetelőszalag), mivel a rugós kötőelem külső műanyag borítása az adott csatlakozóra megadott határig megfelelő szigetelést biztosít.
- Nincs szükség forrasztásra. (Forrasztás során a fémekkel közölt hő sok esetben gyengíti azok rugalmasságát, valamint a forrasztással bediffundált másik fém (ón) gyakran csökkenti a hasznos keresztmetszetet is, amivel így gyenge pont alakul ki a vezetékezésben.)
- Nincs szükség csavarhúzó segítségével végzett csavaros megszorításra, amely kötési mód később esetleg meglazulhat. (A csavaros kötések esetében az időszakos felülvizsgálat és a csavarok utánhúzása rendszeresen elvégzendő feladat. A túl szorosra húzott rögzítésben a csavar vége roncsolhatja a vezetéket, ezáltal csökkentve a hasznos keresztmetszetét.)
- A rugós elemben a használat során tárolt feszítőerő a kötés teljes élettartama során folyamatosan szorítja a csatlakoztatott vezetékeket, így nem várható a kötés későbbi lazulása.

- A kötőelem helyes használatával létrejövő érintkezési pont gyakorlatilag fémtiszta érintkezést is ad, mivel a késes rész belemar a vezeték felületébe az ott lévő oxidrétegen keresztül. Az ezzel együtt alkalmazott további, úgynevezett felületi érintkezési rész a szükséges vezetői keresztmetszetet adja a kötőelemen belül.
- A késes szakasz biztosítja a kötés mechanikai szilárdságát is, amely a vezeték mozgatásával egyre biztosabb kötést jelent. (Természetesen a vezeték és a kötőelem méretéhez igazodó határokon belül. Durva behatás esetén az így kialakított kötés szakadását nem lehet elkerülni.)
- Egyes változatok átlátszó műanyag szigetelést kapnak, hogy a kötés minősége szemrevételezéssel is ellenőrizhető legyen.
- A rugalmas kötés ellensúlyozza a csatlakozás minőségét kedvezőtlenül befolyásoló dilatációs hatást, amelyet a kötődobozokat érő hőmérsékleti változások idéznek elő. (Egy épület külső falába épített kötődoboz a téli leghidegebb és a nyári legmelegebb időszakok között akár 60 ℃ változásnak is ki van téve.)
- A kötőelem szigetelésén gyakran egy mérőpontnak kialakított kis nyílás is található, amelyet leginkább a műszerek mérővezetékének hegyes csúcsával lehet csak elérni. Ezen a módon a szigetelés megsértése nélkül biztosít hozzáférést a belső, mélyebben elhelyezkedő fémrészhez.



Az elektromos hálózatok kivitelezésénél használt szerelvények esetében kiemelten fontos szempont, hogy minden részegységnek illeszkednie kell a méretezéskor meghatározott értékekhez. Ebből eredően nemcsak a használt vezetékek keresztmetszetének kell megfelelőnek lennie, hanem az alkalmazott kötéseknek is igazodniuk kell a várható maximális terheléshez. Ez az elvárás fokozottan érvényes az alkalmazott kötések minőségére a tűzbiztonság miatt. A régebben ideiglenesen elfogadott vezeték-összecsavarásos és szigetelőszalaggal lezárt kötések ma már egyértelműen szabályellenesek. A fémek oxidálódásakor képződő felületi rétegek idővel egyre magasabb ellenállása és a szigetelőszalagok ragasztóinak elfáradása egyértelműen megmutatják az ilyen kötések hátrányait. Ezeket a tűzvédelmi szakemberek sokszor időzített bombaként is emlegetik. Egy pókhálóval sűrűn teleszőtt és az évek múltán vastagon porossá vált csatlakozási pont, amelyben az öreg szigetelőszalag szétmállott, hiányos vagy már nincs is a helyén, rendkívüli mértékben tűzveszélyes. Az ilyen kötések felkutatása és megszüntetése elsődleges fontosságú az épület tűzbiztonsága szempontjából.